és jellemzően a 80-as zöldszámok vagy a vezetékes földrajzi számok mellett döntöttek - közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) pénteken az MTI-vel.

A közlemény szerint a 40-es számokat főként nagy ügyfélkörrel rendelkező cégek, például a közüzemi szolgáltatók, bankok vagy fogyasztási cikkeket gyártó vállalkozások használták ügyfélszolgálati számként.

A hatóság mindenkinek azt javasolja, hogy az új elérhetőségekről az érintett cégek honlapján tájékozódjanak.

Felidézték, hogy korábban a kékszámok hívásdíjával kapcsolatos, fogyasztói panaszok vezettek oda, hogy az NMHH előírta a szolgáltatás magyarországi megszüntetését egy 2016-os rendeletében, a kivezetés pedig a fogyasztók érdekeit képviselve két lépcsőben valósult meg. Erre azért volt szükség, mert a hatályos szabályozás ellenére a hívó és a hívott előfizető között elosztott díjas hívás teljes díját a szolgáltató sokszor a hívóra, vagyis az előfizetőkre hárította, a többfordulós szolgáltatói egyeztetések pedig eredménytelennek bizonyultak.

A kék számokat 1997-ben vezették be, hogy az akkori, többségében vezetékes telefont használók a számot az ország bármely pontjáról ugyanannyiért, a helyi hívás díjáért hívhassák. Ez úgy valósulhatott meg, hogy a helyi és a távhívás díjkülönbözetét a hívott fél fizette. A mobiltelefonálás elterjedésével viszont a helyi hívás fogalma értelmét vesztette, a kék számok hívásáért a szolgáltatók különböző díjakat számláztak ki, és gyakran a kék számok hívása többe került, mint bármely más belföldi hívás. Emiatt a szolgáltatás éppen a lényegét, a kedvezményes díjú információcsere lehetőségét vesztette el. A 40-es számok jelentőségének csökkenéséhez az is hozzájárult, hogy ma már az ügyfélszolgálatok elérhetőségét a cégek más módon, így például e-mailben, internetes hívással, közösségi oldalakon keresztül vagy akár chatszolgáltatással is biztosíthatják a fogyasztók számára, ráadásul ingyen - olvasható az NMHH közleményében.