Városlista
2024. november 22, péntek - Cecília

Hírek

2013. Február 20. 07:24, szerda | Belföld
Forrás: mno.hu

Tönkretennék a nagyüzemeket

Tönkretennék a nagyüzemeket

Törvénnyel mondatnák le a gazdaságokat földjeik egy részéről

Tönkreteheti a hazai agrártermelés jelentős részét adó nagyüzemeket a készülő üzemgazdálkodási törvény. A tervezet ugyanis a mezőgazdasági kivitelünk jelentős részét adó agrárgazdaságokat arra kötelezné és kényszerítené, hogy öt éven belül mondjanak le az 1200 hektárnál nagyobb földterületeikről.

Teljesen ellehetetlenülhetnek a hazai fogalmak szerint nagygazdaságként nyilvántartott agrárcégek, amennyiben az üzemgazdálkodási törvény a Magyar Nemzet birtokába került tervezetét változatlan formában fogadja el a parlament. Az országgyűlési beterjesztés előtt álló javaslat azt a gazdaságot nevezi kisüzemnek, amelyik ötven hektárnál kisebb földterületen működik. Az e feletti birtoknagyságon gazdálkodó szervezetet ötszáz hektárig középüzemként vennék lajstromba, az ezt meghaladó, de legfeljebb 1200 hektárt művelő gazdaságokat pedig már nagyüzemnek neveznék. Ez utóbbi körrel kapcsolatban tartalmaz a jogszabálytervezet alapvető jelentőségű gazdasági korlátozásokat.

A hetvenötödik paragrafus szerint a nagyüzemek tulajdonosai a törvény hatálybalépésétől számított öt éven belül a gazdaság által használt földterület azon részét, amelyik a megengedett 1200 hektár felett van, kötelesek eladni, vagy ha bérlik, vissza kell adniuk ezt a birtokot a haszonbérbeadónak. A nagyüzemek tulajdonosai maguk dönthetnék el, hogy a művelésük alatt álló területek melyik részéről mondanak le. Amennyiben bérlet esetén az érintett felek valamilyen oknál fogva nem tudnak a jogszabályban megszabott öt éven belül megegyezni az 1200 hektár feletti területek visszaadásával kapcsolatban, úgy a még fennálló bérleti szerződések „hivatalból megszűnnek.” Emellett ha szükséges, ezen birtokok esetében elrendelhetik a kényszerhasznosítást is. Ha pedig a nagyüzem tulajdonosa a birtokában lévő 1200 hektár feletti földterületet nem kívánja eladni, úgy a törvény a gazdaságot arra kötelezné, hogy másik mezőgazdasági termelőnek adja át használatba a birtokát.

A hazai viszonyok között nagyüzemnek tekintett cégekhez hasonló gazdasági szervezeteket Európában középüzemként tartják nyilván. E gazdaságokat tekintik a mezőgazdasági fejlődés motorjainak, mivel ezek rendelkeznek megfelelő tudással és pénzügyi erővel ahhoz, hogy bevezessék és elterjesszék a fejlett technológiai megoldásokat, műszaki fejlesztéseket. A nagyobb társaságok mellett más lehetőségek is szólnak, így például az, hogy a kisebb gazdálkodók a velük kötött üzleti kapcsolatokon keresztül könnyebben szerezhetik be a termeléshez szükséges alapanyagokat.

Hazánkban szinte minden régióban több tucatnyi nagygazdaság működik. Tönkretételük eredményeként vidéki munkahelyek tízezrei szűnhetnek meg. Emellett agrárgazdasági exportunk is jelentős visszaesést szenvedne el, hiszen élelmiszer-kivitelünk jelentős része ezen cégekhez köthető.

Ezek érdekelhetnek még

2024. November 21. 07:51, csütörtök | Belföld

Szijjártó Péter: Dél-Korea legnagyobb élelmiszeripari cége hazánkban építi fel az első gyárát a régióban

Dél-Korea legnagyobb élelmiszeripari cége Magyarországon építi fel első közép-európai gyárát, kétszáz új munkahelyet teremtve ezzel Dunavarsányban - jelentette be szerdán Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Budapesten.

2024. November 21. 07:49, csütörtök | Belföld

David Pressman bejelentette távozását

A liberális demokrácia védelmének fontosságáról tartott beszédet David Pressman budapesti amerikai nagykövet, akinek mandátuma január közepén jár le.

2024. November 20. 07:39, szerda | Belföld

Pintér Sándor: az elmúlt két évben több mint kilencven intézkedés segítette az egészségügy jobbítását

Az egészségügy jobbítását több mint kilencven intézkedés segítette az elmúlt két évben - mondta Pintér Sándor belügyminiszter a Magyar Kórházszövetség és a Medicina Fórum közös konferenciáján kedden Budapesten.

2024. November 19. 07:56, kedd | Belföld

Gyulay Zsolt: elsősorban elköteleződés, konszenzus kell az olimpiarendezéshez

Elsősorban el kellene köteleződni, társadalmi konszenzusnak kellene kialakulnia ahhoz, hogy Budapest, illetve Magyarország egyszer olimpiát rendezhessen