Az erdélyi országgyűlés 1568-ban hozott tordai határozatának emlékére - amely Európában először foglalta törvénybe a lelkiismeret szabadságát - a belvárosi unitárius templomban tartott ünnepségen Kövér László elsőként vehette át az unitárius egyház mindenkori támogatói számára adományozott elismerést.

A díj nemcsak a díjazottnak az unitárius egyház iránti hűségét és elkötelezettségét ismeri el, hanem az egyház fenntartásáért és közösségfejlesztéséért tett erőfeszítéseit is - hangzott el.

Kövér László köszönőbeszédében aláhúzta: a kitüntetés számára megerősítést és elköteleződést jelent, hogy miként eddig, a jövőben is legjobb tudása és lehetőségei szerint a nemzeti szuverenitás, a Kárpát-medencei magyar megmaradás és a közép-európai érdekközösség erősítésének az ügyét szolgálja.

"A világ egyetlen magyar alapítású keresztény vallásának egyháza részéről díjat elfogadni ezért nagy megtiszteltetés, különösképpen, ha az a díj az újkori Erdély első fejedelmének és egyben unitárius uralkodónknak, János Zsigmondnak a nevét viseli"
- mondta.

Rámutatott: a névadó XVI. századi történelmi kora és sorsa három okból tanulságos és iránymutató a nemzetét szolgálni akaró magyar ember számára.

Az első ezek közül a nemzeti szuverenitás iránti igény, mivel a korabeli magyarság bízott abban, hogy az érdekeit a soraiból származó vezetők tudják a legjobban képviselni. "Mindez közel ötszáz esztendő múltán, azaz napjainkban sincs másként. Ez ma is a legnagyobb erkölcsi felelősséget ruházza minden nemzeti politikusra, arra kötelezve őket, hogy azért dolgozzanak, hogy Magyarország a következő ötszáz esztendőben is egy magyar ország maradjon" - mondta Kövér László.

A második oknak a magyarként való megmaradás akaratát nevezte, mivel a fejedelem idejében született meg a megfogalmazása: "két pogány között egy hazáért".

"A történelem forgatagában a pogányok azóta többször is cserélődtek, a történelmi Magyarország határai is változtak, de az eszmei haza örök maradt, miként örök maradt az a létparancs is, hogy Kárpát-medencei szülőföldünkön minden körülmények között meg kell maradjunk magyarnak"
- húzta alá.

A harmadik ok, amiért szerinte a magyarok mellett a románoknak és minden közép-európai nemzetnek érdemes felnézni János Zsigmondra és örökségére, "az a ma is létező közép-európai sorsközösség, amelynek egyik legszebb történelmi bölcsője éppen az Erdélyi Fejedelemség volt" - mondta a házelnök.

A díjazottat Kovács István, a Magyar Unitárius Egyház püspöke méltatta, aki elmondta: János Zsigmond az értékteremtő hozzáállás példája, aki kicsiny országát kormányozva azon fáradozott, hogy elvesse a béke és emberség magvait, amelyek aztán Erdélyt tündérkertté varázsolták.

Hangsúlyozta: Kövér László szerteágazó tevékenysége "a jó ügyek melletti kiállásra, a magyar nemzet értékeinek és kincseinek, a keresztény élet jellemet formáló erejének az alapjára van építve". Hangsúlyozta: a díjazott a jellemes emberek ritkuló táborát erősíti kitartó értékelvűségével, szívósságával és alázatával, amellyel a magyar nemzetet, a kereszténységet és ezen belül az unitárius közösséget is szívén hordozza.

Az istentiszteleten a magyar és román testvéregyházak képviselőinek igei üzenete után Koppándi Botond Péter teológiai tanár, a Protestáns Teológiai Intézet Unitárius Karának dékánja hirdette az igét. Rámutatott: az 1568-as vallásszabadság törvénye "egyfajta közösségi autonómiát is biztosított", és egyedisége abban rejlik, hogy nem világi hatalomra, hanem magára a szentírásra apellált.

Ciprian-Vasile Olinici, a román kormány egyházügyi államtitkára ünnepi beszédében a vallásszabadság fontosságát hangoztatta, mely "törékeny alap", így naponta meg kell védeni, párbeszédet kell folytatni érdekében.
Az istentisztelet után az ünneplők Dávid Ferenc szobrához vonultak, ahol Sándor Krisztina, az unitárius egyház főgondnoka a nagy elődök ma is érezhető jelenlétéről beszélt, majd koszorúzás következett.